Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Dacára a mezőgazdasági termelés jó eredményeinek és a bőséges készleteknek, nagyra nőtt a világ élelmiszer számlája. A FAO ennek a fejlődő országok gazdaságára és társadalmi folyamataira gyakorolt hatása miatt aggódik.

Miközben az alapélelmiszerek árában nem tapasztalhattunk erős kilengést, az élelmiszer behozatal költségei 6 %-kal ugrottak meg tavalyhoz képest (1,413 billió dollár), ami az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által mért második legmagasabb érték, olvasható a szervezet élelmezési kilátásokkal foglalkozó jelentésében.

A magasabb importköltség oka a legtöbb élelmiszer iránti megnövekedett igény és a magasabb fuvarköltségek. Különösen aggasztó jelenség ennek a legkevésbé fejlett országok esetében kétszámjegyű emelkedésnek gazdasági és társadalmi hatása. „A megnövekedett kiadások nem feltétlenül takarnak azonban mennyiségi növekedést”, mondta Adam Prakash, a FAO közgazdásza.

A magasabb importköltségek ráadásul akkor jelentkeznek, amikor a termelési kilátások jók és a piacok ellátása is biztosított. Az átlagérték azonban sokszor csalóka és elkendőz egyes trendeket. Ilyen az A népszerű és magas minőségű amerikai tavaszi Hard Red búza esete. Ezt a tésztagyártáshoz használt búzát 40 %-kal drágábban lehetett megvásárolni júliusban, mint egy évvel korábban, miközben nemzetközi szinten a búzaárak változatlanok voltak.

Az illatos rizsfajták ára nyolcszoros mértékben nőtt a FAO összesített rizs-árindexéhez képest, ami 4 %-kal erősödött tavaly óta. Hasonlóan a vaj indexe, amely 41 %-kal emelkedett csak idén – ami több mint háromszorosa a tejtermékek árindexének. A haszonállattartó szektor és a tejágazat kiemelten dinamikusan fejlődik. A húsbehozatali kiadások rekordszintre emelkedhetnek, és 22 %-os éves növekedésükkel elérhetik a 176 milliárdot idén. A világ tejtermelése várhatóan 1,4 %-kal bővül idén; ezen belül India viszi a prímet a maga 4 %-val.

A növényi olajok és állati zsiradékok jelentik a legnagyobb tételt az élelmiszerdeficittel küzdő országok élelmiszerkiadásai között. Előbbiek termelése szintén jó kilátások elé néz. Egyedül a szójababtermelés csökkenhet, ahogy a hozamok visszatérnek a tavalyi jó érték után az átlagos szintre.

Pozitív kilátások az egzotikus gyümölcsök révén

A trópusi gyümölcsök a globális kereskedelem sztárjai: a mangó, ananász, avokádó és papaja együttes kereskedelmi érték megközelíti a 10 milliárd dollárt idén. Népszerűségük reményt jelenthet a fejlődő országoknak, különösen az 5 hektár alatti gazdáknak, akiktől a termelés nagy része származik. A FAO becslése szerint teljes mennyiségük idén eléri a 92 millió tonnát, miközben alig 10 évvel ezelőtt ez csupán 69 millió tonna volt. Jelenleg a gyümölcsök 95 %-át a helyiek fogyasztják el, de a globálisan növekvő jövedelemszintek és a változó vásárlói preferenciák ezt az arányt meg fogják változtatni.

A trópusi gyümölcsök nagy előállítói közé tartozik India (a mangótermelés 40 %-val), Costa Rica (ananász), Kína és Brazília, illetve Mexikó.

Hirdetések

0 comments

Hozzászólás