Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Megtéríti a kormány az új nyelvvizsga díját 2018. január elsejétől minden 35 év alatti fiatalnak akkor is, ha már rendelkezik – akár több – nyelvvizsgával – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család és ifjúságügyért felelős államtitkára pénteken a Debreceni Egyetemen (DE).

A legfeljebb 34 500 forintos támogatással a kormány keddi döntése értelmében ösztönözni szeretnék a fiatalokat, hogy “ne álljanak meg egy nyelvvizsgánál, menjenek tovább”, tanuljanak további nyelveket – tette hozzá Novák Katalin A hallgatói mobilitás stratégiai jelentősége a felsőoktatás nemzetközivé válásában címmel, a Magyar Rektori Konferenciával közösen rendezett debreceni konferencián.
A hallgatói mobilitásról tartott előadásában az államtitkár fontos célnak nevezte, hogy

“minél több versenyképes tudással rendelkező, erős öntudatú magyar fiatal legyen, ezért támogatják a nemzetközi tapasztalatszerzést, és a nyelvtudást. “Támogatjuk, hogy a magyar fiatalok külföldön szerezzenek tapasztalatot, ennek elengedhetetlen feltétele a nyelvismeret, (…) bizonyítéka a nyelvvizsga” – mondta.

Hozzátette: évente több mint 14 milliárd forint európai uniós és hazai forrást fordítanak a magyar fiatalok mobilitására, ami 17 ezer magyarországi és ezer határon túli magyar fiatalt érint.

Novák Katalin előadásában részletesen szólt a különféle hallgatói ösztöndíjakról. A célkitűzések között megemlítette, szeretnék elérni 2023-ra, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatók 20 százaléka legalább három hónapos, de minimum 15 kredit értékű külföldi tanulmányúton vegyen részt. Jelenleg ez az arány 11 százalék.
A Tempus Közalapítvány ösztöndíj-programja évi 1500 fiatalt érint, a harmincéves Erasmus-program keretében pedig több mint 220 ezer magyar hallgató szerezhetett külföldön tapasztalatokat – sorolta, hozzátéve, hogy 2020-ig 150 millió eurós forrásból további 58 ezer fiatal vehet részt a programban.

A különféle ösztöndíj-programok között Novák Katalin megemlítette a külhoni fiataloknak meghirdetett támogatásokat is.

Kovács Barnabás barcelonai főkonzul, kutatásvezető elmondta: a Debreceni Egyetem, a Magyar Rektori Konferencia, illetve az Európai Tudományos, Oktatási és Kutató Intézet hármas konzorciuma végzett kutatásokat a hallgatói mobilizációról, amelynek részleteiről szekcióüléseken számolnak be a debreceni konferencián.
Kovács Barnabás ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a hallgatói mobilitás közel fél évszázadra tekint vissza Magyarországon, amikor a debreceni Református Kollégium diákjai Európában szereztek külföldi tudást, és hazatérvén magyar nyelven adták tovább.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora kitért egyetemük orosz, indiai és kínai kapcsolataira, s “a jövő nyelvének” nevezve az oroszt és a kínait, a hallgatói mobilitás szempontjából is fontosnak nevezte e nyelvek tanulását.

Bács Zoltán, a DE kancellárja hozzátette: jelenleg 105 országból 5077 külföldi hallgató tanul egyetemükön, ahol 54 szakon lehet angolul tanulni.

Dubéczi Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia főtitkára elmondta: a 65 hazai felsőoktatási intézmény több mint felében van idegen nyelven oktatás, ha nem is olyan volumenű, mint Debrecenben. Jelenleg 160 országból, 32 ezer hallgató tanul Magyarországon – jegyezte meg.

A Debreceni Egyetem és a Magyar Rektori Konferencia rendezvényét angol nyelvű videoüzenetben köszöntötte Navracsics Tibor, az EU oktatási, kulturális, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.

A magyar biztos üzenetében a hallgatói mobilitást az Európai Unió egysége szempontjából is fontosnak nevezte, s külön kitért az Erasmus-program sikerére.

Fotó: Bielik István – Origo