Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Az alapvető jogok biztosa, Székely László szerint a gyermekjogok nem ünnepi díszek, amiket csak évfordulók alkalmával kell leporolni, hanem ha – úgy tetszik – hétköznapi használati tárgyak. Az ombudsman ma is aktuálisnak tartja a Gyermekjogi Egyezmény egyetemes üzenetét, a benne foglalt jogok magas szintű védelmét. Ehhez szükséges egymás értő meghallgatása, tanulás a tapasztalatokból és a kritikákból, a jó kompromisszumok megtalálása.

A Gyermekjogi Egyezmény a nemzetközi jogvédelem egyik kulcsdokumentuma, amely az elfogadása óta folyamatosan formálja a gyermekek jogairól való gondolkodást. Az Egyezmény világossá teszi, hogy a gyermekek valódi, sőt kikényszeríthető alapjogokkal bírnak, és az életkorukból következő kiszolgáltatottságuk okán – a szülői és a családi védelmen és támogatáson túl – rászorulnak az állam, a társadalom többlet-figyelmére, többlet-gondoskodására. Az Egyezmény azt is világossá teszi, hogy mindezeken túl valamennyi gyermeknek jár a tisztelet, az odafigyelés és megbecsülés. Az ombudsman szerint a 28 éve, november 20-án elfogadott Gyermekjogi Egyezmény ezekhez ad muníciót és feladatokat. Az alapjogi biztos egyik fontos feladata, hogy megkülönböztetett módon figyeljen a gyermekek jogainak tényleges érvényesülésére, azaz egyfajta gyermekjogi ombudsmanként működjön.

Az alapvető jogok biztosa, Székely László a Gyermekeinkben a jövő című budapesti konferencián köszöntőjében kiemelte, hogy az Egyezmény 1989-es megszületése különleges, “kegyelmi pillanat” volt az emberi jogok történetében. Stabilizálta a meglévő értékeket, de arra is törekedett, hogy az idővel haladva újat mondjon. Ez a dokumentum csaknem 30 év alatt átformálta a gyermekek jogairól való gondolkodást. Az Egyezmény a Föld országai között a legmagasabb elfogadottsággal bír, és erre akkor is büszkék lehetünk, ha tudjuk, hogy a benne rögzített elvek és jogok érvényesülése a világ számos pontján komoly kihívással találkozik. Sokhelyütt jelentős probléma és Magyarország sem kivétel, hogy a gyermekek nem is ismerik megfelelően az őket megillető jogokat. Az Egyezmény érdeme viszont, hogy a felnőttek a döntések meghozatala során a hatóságok és más szervek egyre inkább figyelembe veszik a gyermekek legjobb érdekét.

2017. november 16-án, a gyermekek jogainak napjához kapcsolódva az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az UNICEF Magyar Bizottsága és a Flamand Képviselet a gyermekeket érő súlyos veszélyekről, a veszélyeztetett gyermekek alapjogainak érvényesítéséről rendezett közös nemzetközi konferenciát. Elhangzott, hogy a súlyos kiszolgáltatottság számos élethelyzetben a mindennapok valóságává válhat és bárki, bármely család gyermeke kerülhet veszélyeztetett helyzetbe. Vannak olyan súlyos fogyatékossággal élő gyerekek, akik nem vagy nagy nehézségek árán jutnak hozzá a megfelelő korai fejlesztésekhez, iskolai oktatáshoz, óvodai neveléshez.

Szó esett olyan nehéz anyagi helyzetű vagy épp a gyermekotthonból kikerülő gyerekekről, akik ki vannak téve a fizikai és lelki bántalmazás, a prostituálódás, a szexuális kizsákmányolás fenyegetésének. A gyermek akkor is veszélybe kerülhet, ha egy válóper után valamelyik szülő jogellenes módon viszi őt magával külföldre. Jelentősen sújthatja a gyermekeket a mélyszegénység és a nélkülözés. Kulcskérdés ezért az, milyen állami támogató és segítőrendszer áll ilyen esetekben a gyermekek és a családok rendelkezésére, hogyan fejleszthetőek az őket segítő és támogató szolgáltatások.