Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Március végéig lehet magasító állványra helyeztetni a veszélyes fehérgólya-fészkeket, amelyek halálos áramütéssel fenyegetik a madarakat és fiókáikat egyaránt – figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleménye. Mint azt a természetvédők írják, a fehér gólya az egyetlen olyan madár, amelyet már fióka korában veszélyeztet az áramütés. A mintegy 5000-5500 páros magyarországi költőállomány túlnyomó többsége a kis- és középfeszültségű elektromos hálózat oszlopain költ.

Tovább

Magyarország 157 leggyakoribb madárfajának felismerését segíti az ország első, ingyenesen letölthető okostelefonos madárhatározó alkalmazása, amelyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesülettel közösen készített. Az applikációt Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatta be az m1 aktuális csatornán csütörtökön.

Az Android és iOS rendszereken futó applikáció az országban előforduló 157 leggyakoribb madárfaj terepi azonosításához nyújt segítséget 269 színes illusztrációval, 203 madárhanggal és részletes fajleírásokkal.

Tovább

Államilag elismert fajtaminősítést kapott öt, a Nyíregyházi Egyetemen honosított csemegeszőlő-fajta – közölte az intézmény az MTI-vel pénteken. Az Adria, a Bíró kékje, a Dunav, a Guzal kara és a Szuvenir elnevezésű változatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nyilvánította államilag elismert fajtának.
Vágvölgyi Sándor, a Nyíregyházi Egyetem Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Tanszékének vezetője  elmondta: Magyarországon jelenleg néhány kilogramm az egy főre jutó csemegeszőlő-fogyasztás, ennek növeléséhez pedig bővíteni kell a fajtaválasztékot.

Tovább

A napokban, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kőlaposi bázisán, a tűz mellett is tesztelték azt az okos tűzoltóruhát, amelyet a Bánki Donát Műszaki Szakközépiskola diákjai fejlesztenek ki, amely alkalmas a hőmérséklet és a pulzus mérése mellett, több veszélyes gáz jelenlétének kimutatására is. Zsigó Zsolt és diákjai, Nagy Enikő és Sivák Levente több ízben már a rendvédelmi szerveknek különböző ötletes fejlesztésekkel álltak elő, így sokaknak ismerősen csenghet a nevük.

Tovább

Évmilliárdokkal ezelőtt kezdődhetett a Hold pólusainak vándorlása – állapította meg a Nature tudományos lap friss számában megjelent tanulmány.

A kutatók az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Lunar Prospector szondájának az 1990-es évek végén gyűjtött adatait elemezve a Hold mai pólusai közelében egy-egy hidrogénben gazdag területet fedeztek fel, melyek vízjég jelenlétére utalnak – írta a BBC News. A két jeges foltot egymással összekötő vonal áthalad a Hold középpontján, tehát úgy tűnik, ez volt az égitest korábbi forgási tengelye – írták a Nature-ben a kutatók, akik szerint fokozatosan “pólusvándorlás” zajlott le, ami végül mintegy hatfokos elmozdulást okozott.

Tovább

A Kr. e. 4-3. évezredben végbement változásokról, migrációkról és az indoeurópai nyelvek eredetéről tartanak előadásokat az MTA BTK Régészeti Intézete által szerdán rendezendő konferencián, az eseményre a Jamnaja, azaz a gödörsíros kurgánok népe kultúráját vizsgáló nemzetközi projekt keretében kerül sor. Mint Kulcsár Gabriella, az MTA BTK Régészeti Intézete tudományos főmunkatársa, a Yamnaya Impact Project egyik magyarországi koordinátora az MTI-nek elmondta, a gödörsíros kurgánok népének nagy létszámú csoportjai a Kr.e. 3000-2700 közötti időszakban áramlottak be az orosz sztyeppek felől, jelentős változásokat hozva Eurázsia életébe.

Tovább